Dekolonizáció és forradalom I. - Rodézia

http://ellenforradalmar.blogspot.hu/2016/07/dekolonizacio-es-forradalom-i-rodezia.html Ideje foglalkozni a gyarmati rendszer felbomlásával és a harmadik világbeli forradalmi folyamatokkal. A jelen bejegyzéssel egy több részes sorozatot nyitunk blogunkon. Áttekintés Rodéziáról:
  

Rodézia (ma: Zimbabwe) nevét a brit kolonializmus szimbólumáról Cecil Rhodesról kapta. Kiváló mezőgazdasági és bányászati adottságokkal rendelkező terület Afrika déli részében. A névadó 1888-ban szerzett bányászati koncessziót Lobengula ndebele királytól. Az angolszászok hamarosan államszervezésbe kezdtek, amit ha kellett fegyverrel is biztosítottak. A telepesek kemény munkájának gyümölcse egy virágzó ország lett.

Rodéziát a körülbelül 270.000 európai soraiból kikerülő elit irányította Ian Smith vezetésével. A feketék létszáma ezzel szemben 6.000.000 fő volt 1978-ban. Az arány megközelítőleg 1:22-höz.
  

Smith Dél-Rodézia szülötteként, mint a Brit Királyi Légierő pilótája szolgálta a koronát a II. világháborúban. Megjárta a Közel-Keletet és Európát is. Egyiptomban súlyos balesetet szenvedett. Eltört az álla, a keze és a lába is. Kairóban plasztikai műtéten esett át. Felépülése után azonnal visszatért a frontra. Észak-Olaszországban gépét találat érte, hónapokat töltött német vonalak mögött. Hazatérése után folytatta tanulmányait és gazdálkodni kezdett. Ezt követően alapított családot. 
 
A mézesheteket követően politikai kampányba vetette magát. A választási rendszer financiális és oktatási kritériumokhoz kötötte a választójogot faji korlátozás nélkül. Az ebből eredő következtetés levonását a kedves olvasóra bízzuk. A történetet folytatva, Smith 29 évesen a parlament legfiatalabb tagja lett. Részt vett a konzervatív Rodéziai Front megszervezésében. Végül 1964-ben elnök lett. Egyszerű embernek ismerték, akit ellenségei is tiszteltek.




Nem szabott könnyű életet neki az Isten.

Több divatos, bár forradalmi áramlat uralta korát. A dekolonializációs mozgalom valamint a marxizmussal átitatott fekete nacionalizmus veszélyeztette a kereszténység és a nyugati értékek sok fekete által is támogatott otthonát. Smithnek elsősorban szellemi ütközetet kellett vívnia, a faji kérdés ehhez képes másodlagos.

Nagy-Britannia vezetői egy fekete többségi hatalmon alapuló demokráciában látták Rodézia jövőjét. Ian Smith pedig a végét. Ezért 1965-ben egy helyi referendum után Rodézia egyoldalúan deklarálta függetlenségét. Mindezek után nem maradtak el a válaszlépések sem, kormányának súlyos gazdasági szankciókkal kellett szembenéznie.
  
Dél-Afrika és a portugál gyarmatok (Angola és Mozambik) támogatták Rodéziat, amikor a Robert Mugabe által vezetett ZANU és a Joshua Nkomohoz köthető ZAPU néha egymással is rivalizáló gerillái harcot indítottak a fehér rezsim ellen. Mugabe Kínát, míg Nkomo a Szovjetuniót tudhatta maga mögött. Számos farmot ért támadás, de a terroristák a templomokat és az iskolákat sem kímélték. Ezzel kezdetét vette a rodéziai bozótháború. 
 
Nem csoda, hogy a biztonsági erők szintén brutális, de számos éven át igen sikeres ellenállást fejtettek ki. Mivel a konfliktus elején relatíve kevés fekete csatlakozott a sereghez, egy fehér rodézai sorkatonának mindennapjai során komoly megterhelést kellett elviselnie. Fontos leszögezni, 1979-re a biztonsági erők 70%-át már feketék adták, a tartalékosok azonban túlnyomórészt fehérekből álltak.
 



A portugál gyarmatok elvesztése után (1975), Rodézia harapófogóba került. Kezdetben titkosszolgálati akciókkal sikerült késleltetni a gerillák Mozambikban történő megerősödését, de a nemzetközi nyomás hatására kicsikart dél-afrikai távolságtartást hosszú távon nem lehetett kibírni. 1978-79-ben a költségvetés 47%-át költötték a hadseregre, érdemes ezt összevetni a 1971-72-es 8,5%-al.

Smith kompromisszumot kötött. A hatalommegosztás eredményeként a mérsékeltnek mondható metodista püspök Abel Muzorewa lett immár Zimbabwe-Rodézia első fekete elnöke.

Az 1979-es Lancester Agreement azonban már lehetővé tette, hogy a gerillavezérek is induljanak a választásokon
 

1980 óta a harcból győztesen kikerülő Robert Mugabe irányítja a végül Zimbabwera „keresztelt” országot. 1983 és 1987 között a rivális ndebele törzs 20.000 tagját mészárolták le Mugabe Észak-Koreában kiképzett emberei. 1987-ben a fehér képviselet megszűntették a parlamentben. 1990-re 60%-uk elhagyta szülőföldjét. 2000-re pedig farmjaik 90%-a állami redisztribúcióra került. Többek között így járt a Smith birtok is. A gazdaság hatalmas bajban, így történt, hogy Afrika korábbi éléskamrája ma rendszeres élelmiszeradományokra szorul.
    
Folytatjuk...

Megjegyzések

  1. Nem olyan régen volt egy kinyilatkoztatás a Zimbabwei elnöktől, hogy várják vissza a fehér földművelőket. Mert ugyan a feketékkel együtt hozták létre az "éléskamra" jelzőt, ők nem voltak képesek még csak töredékét sem üzemeltetni.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Mivel azt hiszem, Ön érti, amit írok, példával reagálok.
      Ha egy majom megszökik a cirkuszból, és az ott kapott öltönyben néhány más állat elnöknek nézi, mert rokonaihoz képest emlékezteti az emberre, távolról sem valószínű, hogy képes mindarra, amire az ember. A majom akkor is állat, ha felöltöztetik.

      Törlés
  2. A gyarmatosítás, áttételesen ugyan, de hozzájárult a szocialista eszmék felbukkanásához. A gyarmatosítás segítette az ipari forradalom "kitörését" az iparosítás pedig felforgatta az addigi világ (legalább is Európa) rendjét. Kialakult a munkásosztály, ez pedig táptalajul szolgált a káros eszmék terjedésének...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Valóban: A gyarmatosításban komoly antitradicionális erők is felléptek. A XX. századi totalitárius ideológiák előfeltételét a modern tömegtársadalmat sokban a kolonializmus alakította ki az ipari forradalom mellett. Ez negatívum.

      Viszont Rodéziában a telepesek által létrehozott virágzó államot nem az őslakosság döntötte meg, hanem fekete bevándorlók és a kommunisták. Vitathatatlanul voltak negatívumai a gyarmatosításnak, de a gyarmati világ felbomlása sokkal nagyobb katasztrófákhoz vezetett már. Ezeknek a sorát fogjuk néhány következő bejegyzésben elemezni.

      Törlés
    2. Ez a szöveg nagyon gyenge marxista ihletettségű sóder.

      Törlés

Megjegyzés küldése