Miért veszélyesebb egy 68-as egyetemi professzor, mint egy pornómogul?
A klasszikus filozófia tanítása szerint, az ember érzékei segítségével képes tudást szerezni.
Az érzékek felismerik a külsőt, a felszínt. Ez által az elme képes megragadni a dolgot, ami e mögött van. A belsőt. A lényeget.
A kanti szubjektivizmus ezzel szemben azt mondja, az érzékek csupán a külső megjelenésről tehetnek szert tudásra. A lényeg már nem ismerhető meg.
Gondoljuk bele, ha minden szubjektív, még az engem körülvevő világ is. Akkor úgy viselkedhetek, ahogy akarok. Nincs már Mózes. Nincs tízparancsolat. Ha van, a szöveg kontextusa úgy is, velem változik.
Objektív igazság? Objektív erkölcsök? Klasszikus oktatás? Nincsenek többé.
Immár két évszázada zajlik a gondolkodás forradalma.
Eljött a képzelet világa. A mindenható technológia primátusa a hagyományos bölcsesség felett. Mindenhol szakértők, természettudósok és a lélek mérnökei mutatnak irányt. Hiszen az emberi természet újraalkotható. A férfi és a nő felcserélhető. A valóság megütközik a képzelet világával.
Hol van már a férfi, aki meghallgatja, szereti és vezeti a nőt?
A modern férfi puha, buta és szentimentális. Nincs eszménye, hite, nincs rendszer az életében, nincs Istene… Egy senki. A modern nő ezért kemény lett, mint a szög.
Nem csoda, hogy még a pszichológus is pszichológushoz jár.
Az elme kisiklott. És magával rántotta a lélek másik fakultását, az akaratot.
A lélek mechanizmusában az érzékek táplálják az elmét. Az elme gondoskodik a dolgokról, melyek az akarat tárgyát képezhetik. Az akarat szabad, de folyamatos harcot vív a vágyakkal a kontroll megőrzéséért.
Értjük már, hogy miért veszélyesebb egy 68-as egyetemi professzor, mint egy pornómogul?
Ugyanis a lélek fellegvárát, az elmét ostromolja. A fellegvár egyetlen védelmezője a valóság. Ha az elme elesett, az akarat végleg a vágyak rabszolgájává süllyed.
Nem lesz ennek jó vége.
Jobb, ha fejünkbe véssük, hogy Isten mindig megbocsát. Az ember néha. A természet soha…
Jó. Bár ateista vagyok.
VálaszTörlés