A megújulás három feltétele

http://ellenforradalmar.blogspot.hu/2016/02/a-megujulas-harom-feltetele.html


Eltűnődtünk-e már azon, hogy honfitársaink többsége miért viszolyog az "ellenforradalomtól", miközben a forradalomnak pozitív tartalmat tulajdonít? [Egedy Gergely gondolatai a Heti Válaszból]
 

Miért tekintik ezt sokan a politikai csapások egyik legszörnyűbbikének? Konzervatív nézőpontból e helyzet felettébb visszás, hiszen - életidegen megoldások kierőszakolásával - éppen a baloldali forradalmak okoztak mérhetetlen károkat a nemzeteknek. Húsz évvel a rendszerváltás után a legfőbb ideje átgondolni eltorzított fogalmaink tartalmát...

Az országot romlásba taszító szocialista kormányzat tevékenységét aligha lehetne a forradalmi jelzővel illetni, a hatalomra kerülő jobboldalnak mégis az a legfontosabb feladata, hogy ellenforradalmat hajtson végre. Másként ugyanis esély sincs a (poszt)kommunizmus örökségének eltávolítására. Szembe kell fordulni az "ancien régime" világképével, hiszen azt elsődleges felelősség terheli azért, hogy idáig süllyedtünk. A XIX. század spanyol gondolkodója, Donoso Cortés úgy vélte, vannak történelmi helyzetek, amelyekben az egyetlen megoldás a konzervatív forradalom... Vagyis az ellenforradalom. Ilyen helyzetbe kerültünk.

Hogy mi is az ellenforradalom? Molnár Tamás filozófusnál senki sem jelölte meg tömörebben a célját: "Az ellenforradalmárok feladata egyszerűen az, hogy megvédjék a társadalmat és a rendezett közösség elveit." "Csak" ennyi - ám érezzük, hogy ez roppant sok. Talán úgy is fogalmazhatunk, hogy az ellenforradalom mindenkori szerepe a dolgok természetes rendjének helyreállítása.

A kibontakozást megbénító, sokak gondolkodását rabul ejtő posztkommunista örökség felszámolásához három feladat megoldására van szükség. Hogy melyek ezek? Az autoritás helyreállítása, politikai közösségünk identitástudatának újraépítése és megszilárdítása, valamint azon hagyományok felkarolása, amelyek a magyar kultúrát erősítik.
  
Az ellenforradalom megkerülhetetlen feladata a tekintély restaurációja. 
A társadalmat összetartó kötelékekből kilúgozták az autoritást - s ez megbontotta az egyén és a közösség természetes viszonyát, háttérbe szorítva az utóbbi érdekeit. Sikerre csak akkor számíthatunk, ha felismerjük: az autoritások természetes módon kapcsolódnak össze, ezért mindenekelőtt a kulcsintézménynek, az államnak a tekintélyét kell helyreállítani. Pontosabban megteremteni, hiszen a rendszerváltáskor létrehozott demokratikus állam nem tudott az autoritás forrásává válni, a 2002 óta folytatott kormányzati politika pedig legitimitásának maradványaitól is megfosztotta a nemzet legfontosabb politikai intézményét.
Az ellenforradalom másik feladata, hogy kialakítsa a politikai közösség iránti lojalitást. 

A nemzetet a közös hűség tárgyává kell tenni - ezért meg kell törni azon eszmék uralmát, amelyek gyengíteni akarják a nemzeti kohéziót. A nemzet konzervatív felfogása ugyanakkor megköveteli, hogy a nemzet iránti elkötelezettség összeegyeztethető legyen a közösséget fenntartó többi politikai értékkel.
Az ellenforradalomnak a kultúrában is végbe kell mennie. 

A globalizáció korában a nemzeti szuverenitás utolsó bástyája a kultúra. Szakítani kell tehát az értékek tekintetében magát "semlegesnek" minősítő állam koncepciójával, s a közösséget fenntartó kultúrának elsőbbséget kell kapnia az "alternatívák" öncélú hajszolásával szemben. Ez az eddig uralkodó liberális paradigma elvetését jelenti, de akár a "kultúrharcot" is vállalni kell, mert nincs vesztegetni való időnk.

A francia író és gondolkodó, a monarchista Georges Bernanos találóan állapította meg: reakciósnak lenni annyi, mint életben lenni, hiszen csak egy holttestről állítható, hogy nincsenek már reakciói... A magyar társadalmat és államot új életre kell kelteni, s a teendők nem kevesebbet, mint ellenforradalmat igényelnek. Ez nem tévesztendő össze a szélsőségekkel; végrehajtásának egyik fontos eredménye éppen az lesz, hogy a radikalizmus alól kicsúszik a talaj. Az ellenforradalom nem ellentétes forradalom, hanem a forradalom ellentéte. Az ellenforradalom a konszolidáció letéteményese; a konzervativizmus maga az ellenforradalom. Nem kell tehát félnünk tőle, sőt, ez a reményünk. 

Megjegyzések

Megjegyzés küldése