Az antifasizmus anakronizmusa és a jobboldal

A baloldaliak és az ellen-baloldaliak (akik közülük jobboldalinak hiszik magukat) gyakran fasisztázzák egymást és minket is. Ez semmi mást nem jelent, mint hogy műveletlenek, fogalmuk sincs arról, hogy mi a fasizmus és azt sem képesek megérteni, mi jobboldaliak hogyan látjuk a világot és a politikát. Nem fasiszták vagyunk... Rosszabb!

A baloldali söpredék tagjai azzal árulja el leginkább saját tudatlanságát, hogy ellenségeit (minket) lépten-nyomon fasisztának bélyegez. Ha megkérdezzük tőle, hogy mi a fasizmus, akkor persze hebeg-habog vagy Hitlerről kezd kiselőadást tartani nekünk. 
 
Ilyenkor persze mindig el kell szomorítanunk azzal a ténnyel (a baloldaliakat a tények mindig elszomorítják, hiszen ők az utópiák világában mozognak otthonosan), hogy a fasizmus egy sajátságosan olasz politikai mozgalom ideológiája volt, és amikor a fasiszták már rég kormányozták az Olasz Királyságot Benito Mussolini vezetésével, akkor Hitler még börtönben ült Németországban. 

Ha ezek az önjelölt eszmetörténész baloldaliak a kezükbe vennének egyszer végre egy történelemkönyvet, akkor hamar rájönnének, hogy a fasizmus és a hitleri nemzetiszocializmus mennyire eltérnek egymástól. A fejükhöz kapnának és árnyaltabban kezdenék szemlélni a világot. Ez azonban sajnos ritkán következik be mert a történelemkönyvvel inkább az éjjeli szekrényüket támasztják ki, hogy ne dülöngéljen rajta Lenin elvtárs kopott kis bronzszobra.

Addig amíg elő nem rántják onnan, higgyék el nekünk. Nem vagyunk fasiszták. Üzenjük: Ha mi fasiszták lennénk kedves demokraták, akkor jól járnátok velünk. Mi azonban nem masírozunk minden nap Róma napsütötte utcáin Mussolinit éltetve. Nem énekeljük torkunk szakadtából a Giovinezzát, nem köszönünk karlendítéssel, sőt nem áhítjuk a Földközi Tenger feletti uralmat sem, hogy csak a könnyebben emészthető külsőségeknél maradjunk. Az igazi jobboldali ember konzervatív, értékelvű, hűséges a tradícióhoz, ellenforradalmár, nem fogadja el a kultúránk lealjasulását, nem fogadja el a nép uralmát!

Miközben mi dolgozunk, olvasunk, kirándulunk, sportolunk, barátainkkal beszélgetünk vagy éppen az ellenforradalmár-blogot olvassuk a szerencsétlen baloldali kint áll a téren és zsibbadt kezével egy "Náci takarodj!" feliratú lapot lobogtat. Azt hiszi ettől szebb lesz ez a világ? Nincs jobb dolga? Mindenesetre minket, normális embereket tart fasisztának, nácinak (számára ez a kettő is ugyanaz).

A baloldal, csak szeretné, hogy fasiszták (jobban mondva nemzetiszocialisták, vagy inkább soviniszták) legyünk. A jól megszokott ellenségképüket sírják vissza. Nem tudnak mit kezdeni velünk, akik nem mennek bele a kisded játékaikba. Mi jobboldaliak immunisak vagyunk a maradi, ásatag XX. századi eszmevilágukra. Számunkra van élet a fasiszta-antifasiszta ellentéten túl is. A már háromszáz éve élő és aktuális ellenforradalmi gondolatot képviseljük ami a francia forradalommal szemben fogalmazódott meg. A kultúránk kontinuitását, a tekintélytiszteletet, rendet és valódi szellemi pezsgést akarunk a lapos és unalmas baloldali dekadencia-kultusz helyett amibe már a liberálisok is kezdenek belefásulni. 

Fasiszták lennénk? Baloldaliak, legyetek őszinték: ti csak szeretnétek, hogy azok legyünk! A vitaképtelenségetek és az életidegen utópiátok iránti undor hajtja azt amit ti fintorogva jobbra tolódásként emlegettek. 

Üdv az új világban! Itt nem elég Marxot idézni.