A pornó forradalma

Nincs értelme álszentül beszélni a pornográfiáról. Azt mondani, hogy "nem szabad nézni". Talán arról lenne érdemes, beszélni, hogy miért káros. E mélyre ható generációs probléma, és óriási tudatformáló erő kapcsán néhány tényt mindenkinek tudnia kell:

 

Miközben a világ több, mint 400 millió pornográf weblapja nyereségesebben működik, mint egy kisebb állam, családok és életek mennek tönkre a "jó üzlet" miatt. A pornográf tartalmak hatására az agyban felszabaduló dopamin függőséget alakít ki, amit csak az egyre intenzívebb élmény képes kielégíteni. 

A testünk hűségre lett teremtve. Az oxitocin (kötődést kialakító hormon) egy szexuális parnerhez alakít ki természetes ragaszkodást, a monogámia támaszaként szolgál. Ha viszont a partnert sűrűn váltogatják, akkor a kötődés gyengül. A prostitúcióban és a szabad szerelemben való elmerülés sokak teljes kiégését okozta már. Ehhez képest a pornó lényegesen veszélyesebb.

A pornófogyasztás statisztikái arról árulkodnak, hogy egy átlagos internetfelhasználó szeme előtt alkalmanként több száz különböző személy képe suhan el. A kötődésre való képességet ez gyakorlatilag megsemmisíti, de az élménnyel kapcsolatban egyre súlyosabb függőséget alakít ki. A folyamat egyenesen az impotencia felé vezet, hiszen a súlyos függőség a szexuális ingerküszöböt képtelenül magasra emeli. 

Forradalom játszódott le a pornográfia és a szexualitás terén is. (A pornográfia politikai felhasználásáról korábban >itt< írtam.) Az egykori bordélyházak, érzéki könyvek és magazinok egy élet leforgása alatt juttatták akkora intenzitású szexuális ingerhez az embert, amekkorában egyetlen éjszaka alatt részesül egy pornófüggő. A személyiség teljes kiiktatása megtörtént: az "alanyok" címszavak és kategóriák börtönében névtelenül és látvánnyá korcsosulva teszik ki magukat a morális gátlásoktól immár kényelmesebben szabaduló fogyasztók kéjelgésének. 

A szexuális devianciák terjedésében kulcsszerepe van a pornónak, hiszen az egyre erősebb hatást követelő függőség fogékonnyá teszi a nézőt az újabb és újabb felfedezésekre, legyen szó homoszexualitásról, pedofíliáról, vagy nemi erőszakról stb. A folyamatnak csak a szexuális kiégés elérése szab gátat, de ha előbb reked is meg valaki, akkor is alkalmatlanná válik a házaséletre, a szexualitás egészséges megélésére, a gyermeknevelésre. A szerelem örök ismeretlenségbe burkolózik előtte, hiszen annak finom gesztuskincse, érzelmi és spirituális légköre iránt már tökéletesen érzéketlenné válik. 

De joggal felvethető a kérdés, higy mitől forradalom ez, 

miért nem egyedi erkölcsi probléma?

Azért nem az, mert a család intézménye elleni évszázados harcban a kulturális marxizmus és a relativizmus erőinek kedvez ez a folyamat. A természetes kötődések gyengítése és a családok szétesésének előmozdítása a kulturális baloldal utópistáinak és befolyásos üzleti köröknek is világos célkitűzése. A felbomló családok élénkítik fogyasztást azzal, hogy több háztartásra szakadnak és az individuális igényeket kisebb közösségekben állítják előtérbe. A családok a hagyományos kulturális értékek természetes bázisai is, és gyengülésükkel teret adnak olyan szélsőséges mozgalmaknak, mint a megfélemlítéssel és gyűlöletkeltéssel élő homoszexuális lobbi. 

A lobbi gazdasági hátterét olyan cégek adják, akiknek gazdasági érdeke a családok elaprózódása. Hosszú távon gondolkodnak, akárcsak azok a politikai körök, amelyeknek politikai érdeke pontosan egybeesik a családokkal szembeni kulturális terror ágenseiével. 

A pornófogyasztó felelősségét általában abban szokták összegezni, hogy hozzájárul egy a nőket megalázó iparág fenntartásához. Persze nem ez a legfőbb érv. Nem is az, hogy az "egyház tiltja" ezt, vagy azt. Ez így sületlenség. Az isteni törvény célja, hogy megvédje az embert saját természetének végzetes elárulásától. Ez az árulás példa nélküli a történelemben, de már most látszik, a szexuális forradalom is felfalja gyermekeit: aki nem áll ellent, nem küzd ez ellen tudatosan, az egy év, tíz év, húsz év múlva lehet, hogy elátkozza majd a születése napját is.

A sokhelyütt defenzívába szoruló liberálisok az internetes pornót ért oroszországi korlátozásokat vehetik a szabadság lábbal tiprásának, minket pedig gúnyolhatnak prűd konzervatívoknak, de a történelem hamarosan ítéletet mond felettük, és akik ma helyes döntést hoznak, holnap erősebbek lesznek. 

Apropó Oroszország. A történetet különösen szívderítővé teszi a tény, hogy az érintett pornográf oldalakat egy 1910-es, cári rendelkezés értelmében blokkolta a Roszkozmnadzor.

Egy pornó-megvonásban szenvedő orosz internetező zaklatottan írt a hatóságnak, ha már betiltották a kedvenc oldalait mégis milyen alternatívát javasolnak? A válasz így szólt: "találkozzon valakivel a való életben".

A való élet ellenforradalmi. A szerelem ellenforradalmi. A szexuális forradalom a pixelek tengerébe fog fulladni, de mi élni fogunk.

"Kedves Lyolya, alternatívaként ajánljuk, hogy találkozzon valakivel a valódi életben” – válaszolta a szervezet képviselője a Twitter-fiókján keresztül.
Forrás: https://kuruc.info/r/4/163857/