Hogyan maradjunk hűek '56 szelleméhez?




Voltak '56-ban, akik a különutas kommunizmusra törekedtek és voltak, akik a vörös pestis teljes elpusztítására. Magyarország függetlensége lebegett a szemük előtt. Jól tudjuk, hogy a halál önmagában nem érdemesít a hősök koszorújára. Ahhoz valóban az igaz ügyért kell az életet áldozni. A reformkommunista Nagy Imre helyett mi ezért azok előtt hajtunk fejet, akik radikálisan szakítani akartak a kommunista forradalom eszméivel.

Ők döntötték le a Sztálin-szobrot, ők harcoltak Budapest utcáin az utolsó csepp vérükig. Azt remélték, hogy megmenthetik ezt a sokat szenvedett országot a vörös utópia rémuralmától, de amikor minden remény szertefoszlott, akkor is állták a sarat.

Hogyan mondhatnánk köszönetet nekik?
Csak koszorúzgatunk itt, vagy meg is értettük, hogy mit üzennek '56 hősei? Az utópiának, a vörös forradalomnak pusztulnia kell. A szabadságunk nem eladó, a magyar nemzet nem lehet kísérleti nyúl semmilyen ideológiai laboratóriumban. Úgy köszönhetjük meg az 56-osok hősiességét, ha folytatjuk azt, amit ők elkezdtek, ha azért élünk, amiért ők meghaltak. Ha megtörtént volna a csoda és nem döngölik földbe szovjet lánctalpak a magyar szabadságharcot vajon mit tettek volna a pesti srácok?



Ha a Kádárizmus mérge nem járja át lassan a nemzet testét, és a megalkuvás, a középszerűség nivellatív rendszere nem épül ki, ha a kulturális gyökereinket nem rohasztják még hosszú évtizedeken át a puha diktatúra állóvizében, most hol tartanánk?

A következőt kell tennünk:
  • Nem szabad hagynunk, hogy '56 emlékét kisajátítsák azok, akiknek elődei akkor a vörösök oldalán álltak. 
  • Tisztáznunk kell, hogy '56 [elsősorban] nem forradalom és nem is ellenforradalom volt, hanem szabadságharc. 
  • Tovább kell vinnünk azt a szellemet, amit a hősök képviseltek és közvetítenünk kell a jövő nemzedékei számára. 
  • Fel kell vérteznünk a társadalmat a baloldali utópiákkal és forradalmi eszmékkel szemben, hogy a rémuralom sose ismétlődhessen meg, és ne térhessen vissza liberális köntösben sem. 
  • Hadat kell üzennünk a kommunizmus örökségének, (a baloldali eszméknek, a korrupciónak, a nivellációnak, a nemzeti kishitűségnek) a minőség és a valódi értékek nevében. 
Ahogy Mindszenty József hercegprímásunk mondta „Lelki megújulás nélkül nincs nemzeti feltámadás!” Teljesítsük be '56 örökségét! Feleljünk a hősök hívó szavára és álljunk ki hitünkért és hazánkért!

Colonel

Megjegyzések

  1. A baloldal harcol 56 szelleme ellen. Bemocskolják a hősöket. Az egész plakátügy és a füttyögés hátterében ez áll. Úgy tűnik 56 tényleg a miénk. Persze Nagy Imre és reformkommunisták nélkül. Az igazi hősök a pesti srácok.

    VálaszTörlés
  2. Forradalom, ellenforradalom vagy népfelkelés, mindegy, hogy minek nevezik! Mi ott voltunk, mi tudjuk, hogy mi volt!

    VálaszTörlés
  3. Hadat eszmeileg annak a feudálkapitalizmusnak kellene üzenni, ami kiváltotta a nép széles köreinek szociális engedetlenségét. Bele kéne gondolni, hogy amit az 1848.-49.-es forradalmak elrontottak, hogy a jobbágyfölszabadítás mellé nem intéztek földosztást,(a céhesipar helyett pedig nem hoztak létre hivatáésrendiséget) és ezáltal a nincstelenek és szegények, kitántorgók és elégedetlenek táborát gyarapították, az adta a baloldali mozgalmak, az aratósztrájkok, az agrárszocialista, később pedig a kommunista mozgalmak hajtóerejét mind Ferenc József, mind Horthy Miklós alatt. Ha megszüntetnék a kiváltó okokat, nem kéne ekkora néprétegeket felölelő elhajlott ideológiájú mozgalmakkal harcolni. Ha nemzeten felülálló szerepből látnák a dolgot, úgy azt látnák, hogy ha ezeket a jogos és természetes igényeket kielégítették volna államilag, úgy a nemzet nem szakadt volna két olyan részre, ami a polgárháború garantált magvait hordozta. Ha fennséges és magasztos és nemes légkörben akarunk élni, ne azáltal legyen úgy, hogy a proletárt eltapossuk, hanem hogy emberré nemesítjük magunk mellé, de legalább is világunk részévé, aki osztja a mi nézetünket. Tökéletesen megérthető a kommunisták forradalmisága, ha a monarchizmus és az arisztokratizmus látható és deklarált módon a kapitalizmus mellé áll feudálkapitalizmus képében, lásd akár Nagyatádi Szabó István magyar királyi fölművelési miniszer elárulását, akár a keresztényszocialista Prohászka Ottokár püspökét. Intő szavaikat ide másolom: - Nagyatádi: „Most már világosan látom, hogy csak játékszer voltam az urak kezében...” -Prohászka: „Keresztény kurzus kereszténység, s keresztények nélkül!” Tehát érthető kéne legyen, hogy miért hitetlen a kommunista a Bethlen, Teleki, Horthy féle feudálkapitalista politikával szemben, és miért forradalmian önjáró. Hogy miért brutális, azt a fékevesztett ökör példájából tudjuk, aki gazdáját tapossa. S ha Nagyatádi és Prohászka nem volna elég mérvadó példázat, hát citáljuk ide a Mindszenty József hercegprímás pártfogolta, és XII. Pius pápa által elismert Mária Natália nővér által a SzűzAnyától és Jézus Krisztustól kapott üzeneteket a földbirtokos főpapság felé: - Jézus: „Az egyháznak szét kell osztania vagyonát a szegények között. Ha vagyonotokat szét nem osztjátok, az Istentelenek fogják elvenni Tőletek, Titeket pedig marha vagonokban visznek el.” Tehát elsősorban ne tüneti kezeléseken gondolkodjunk, és ne olajat öntözzünk a tűzre, ne kelljen terrorral felelni a terrorra, hanem atyai jósággal a szükséget enyhítsük, és akkor elkerülhetőek lesznek a nemzeti tragédiák és generációs sérelmek. Élőfa írta.

    VálaszTörlés
  4. Én a fentebb általam elmondottakra való tekintettel azokra az 56.-os politikai szerepvállalókra emlékezem nagyobb tisztelettel, akik nemcsak bolsevizmusellenesek voltak, de kapitalizmusellenesek is, így Henney Árpád magyar királyi altábornagyra, egykori miniszterre, ki Ausztriában spanyol segítséggel katonai felszabadító különítményt szervezett, Soltész Jenő képviselőlejöltre és pártalapítóra, valamint Rácz Sándor munkástanács elnökre. Rajtuk kívül természetesen nagy tisztelője vagyok Mindszenty József hercegprímásnak, és az őt kiszabadító Pálinkás-Pallavicini Antal őrgrófnak. Ha ők formálták volna a magyar életet és jövendőt, ma boldog nemzedék lennénk. Élőfa

    VálaszTörlés
  5. Végtére is, a címben feltett kérdésre válaszolva:

    1956. valóban analóg 1456.-tal, hiszen nem csak valami negatív(testi kegyetlenkedés) ellenében, de pozitív célok irányában voltak célkitűzések, elmozdulások. Az erőltetett ateizmus és materializmus szellemének legyőzése, valamint a keresztény államcélú államélet, és az erre alapuló közjó, a Civitas Dei helyreállítása tekintendő ezen közös célok közös nevezőjének. 1956. szelleme tehát megegyezik a Karácsony, Krisztus születése, a Húsvét, Krisztus feltámadása, tehát az Evangélium, az Örömhír szellemével. A harc(az emberiség gőgös önáltatásának legyőzésére tett kísérlet és szent, buzgó törekvés) azért folyt, hogy elismerten és szabadon lehessen kapcsolatot teremteni a megszentelt és megszentelő égi, természetfeletti Istennel, és az ő égi segítőivel, a szentekkel saját és felebarátaink testi és lelki javára. Imrédy Béla szavait kiegészítve és felhasználva: Keresztény/magyar életet akarunk élni keresztény/Magyar földön! Élőfa

    http://indavideo.hu/video/Karacsonyi_enek_6

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése