A kommunisták szemmel láthatólag meghalnak. Ez bizonyos szempontból megnyugtató, másfelől azonban szeretnénk hinni, hogy a kommunizmus is végleg bekerül a XX. századi totalitárius ideológiák kriptájába.
A lakatosinasból lett miniszter akkor, amikor hazánk történelmére befolyást gyakorolhatott, ezt terrorra, megtorlásra használta. A háborús bűnös Biszkut nem vonták felelősségre 2013-ig, amikor első fokon öt és fél éves szabadságvesztésre ítélték ám ezt másodfokon hatályon kívül helyezték, és új eljárás indult.
Az ügyész életfogytiglant kért, de csak három év felfüggesztett börtönbüntetést szabtak ki a kommunistára, aki mindhalálig büszke volt egykori tetteire. Tegnap halt meg a Mazsihisz szeretetkórházában.
Biszku azt üzeni ma nekünk, hogy ez egy következmények nélküli ország. Itt meg lehet öregedni háborús bűnösként, nyugodtan kommunista eszméket dédelgetve. Ez egy ilyen hely.
Biszku azt üzeni nekünk, hogy a nemzeti identitásunk részét képező 1956-os szabadságfelkelés hőseinek emlékét továbbra is bárki megtiporhatja, akár az is, aki részt vett a meggyilkolásukban.
'56-ot ellenforradalomnak nevezte a volt belügyminiszter és ezzel nagy felháborodást váltott ki. A mi szemünkben a forradalmi vonulat Magyarországon 1848 baloldali felforgatását, és 1919 kommunista rémuralmát jelenti. A kommunizmus forradalmi uralom volt. Ezzel szemben minden akciót ellenforradalminak tartunk, ami a kommunizmus szellemiségét alapvetően utasította el.
'56 NEM volt ellenforradalom.
'56 nemzetünk szabadságvágyának vulkánkitörése volt, de a kommunizmus alapjait nem rengette meg.
A Nagy Imre kultusz a szovjetekkel szembeforduló reform-kommunistát és a külön utas szocializmust hirdető magyar politikust helyezi piedesztálra. Nem értünk egyet. Nem fogunk egy kommunistát dicsőíteni.
1956 nem volt forradalom sem, mert egy forradalmi rezsim megdöntése nem forradalom. Kun Bélát ellenforradalom kergette el. Rákosit nem. Kádárt sem. A Biszku féléket a "rendszerváltás" nem söpörte ki. Most kellett csendben távoznia.
De lépjünk tovább, ezen nincs értelme rágódni. A probléma az, hogy a kommunizmus és a vele rokon ideológiák továbbra is élnek a fejekben.
Antiintellektualizmus, proletárgőg, elitellenesség, a Kádár-nosztalgia, teljesítményellenesség, egyenlősítés... Ez az örökségünk.
A régi gárda kihalóban van. Az eszméiket is hajítsuk a XX. század ideológiai szemétdombjára! Gyökeres szellemi ellenforradalomra van szükségünk.
Kérdés, hogy mi legyen az elittel. A szerintem nyilvánvaló válasz az, hogy a jelenlegi a politikai elittel szemben nagyon is indokolt ellenségesnek lenni. Viszont... nem tudom.
VálaszTörlés