Nagy hatású beszédet tartott a morális relativizmus társadalmi veszélyeiről Erdő Péter bíboros január 29-én a Columbia Egyetemen. Az apostolutód azt mondta, hogy a relativizmus – az arra való képtelenség, hogy valamit objektíve jónak vagy rossznak nyilvánítsunk – a szekuláris állam súlyos válságát jelenti.
Természetjogi alapok és vallásos világlátás nélkül a társadalmak instabillá válnak és megengedetté válik az erkölcsi rossz, hiszen ezek hiányában az állam nem képes dönteni arról, hogy mi jó az embernek – mondta Erdő.
„A természetjog és a vallási világkép nélkül az államnak nehezére esik eldönteni, mi a jó az embernek”
– mondta a bíboros majd hozzátette: „Még a többség is juthat helytelen és káros döntésekre, legfőképpen akkor, ha a közjó fogalma bizonytalanná válik, mivel már a jog embertani alapjairól sem tud közmegegyezés születni” Bár „a jog, az erkölcs és a vallás egy organikus egész formáját ölti” a modern korban a relativizmus leválasztja a jogi normákat a természetjogról.
Erdő szerint a Szovjetunió fennállása idején a vallást és az erkölcsöket elvben a marxizmus-leninizmus eszméi váltották fel. Amikor azonban elbukott az ideológia, „morális vákuum” képződött. Ezt látva a posztkommunista országok vezetői vallási és erkölcsi keretet próbáltak formálni a társadalom köré, figyelmen kívül hagyva a relativista ideológiákat. Példaként a bíboros Magyarországot hozta fel, amely Alaptörvényében is elismeri az egyházak és vallási közösségek kiemelt értékteremtő szerepét.
Erdő szerint a Szovjetunió fennállása idején a vallást és az erkölcsöket elvben a marxizmus-leninizmus eszméi váltották fel. Amikor azonban elbukott az ideológia, „morális vákuum” képződött. Ezt látva a posztkommunista országok vezetői vallási és erkölcsi keretet próbáltak formálni a társadalom köré, figyelmen kívül hagyva a relativista ideológiákat. Példaként a bíboros Magyarországot hozta fel, amely Alaptörvényében is elismeri az egyházak és vallási közösségek kiemelt értékteremtő szerepét.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése