IX. Szent Lajos király üzenete a mai politikusoknak




IX. Szent Lajos francia királyban archetipikus tisztaságban jelent meg az elvek embere, a szent és az államférfi. Anélkül vált a középkor egyik legnagyobb hősévé, hogy háborúit megnyerte volna.

A lovagkirály számára a becsület, a hit és a „politikum” nem volt különválasztható. Háborúi során még a szaracénokkal szemben is minden ígéretét betartotta. Nem azért, mert erre kényszerült, nem is olyan alapelvek miatt, mint a „pacta sunt servanda”, hanem azért - írja életrajzírója, Jean de Joinville - mert „szerette az igazságot”. Uralkodóként minden cselekedetével az Isten iránti szeretetét igyekezett kifejezni békében és háborúban is.

IX. Szent Lajos páratlan presztízst szerzett a Francia Királyságnak egész Európában azzal, hogy az ideális középkori király archetípusát testesítette meg. Legendás bölcsességű és szépségű anyja, Szent Kasztíliai Blanka révén tett szert mély hitére és tudására.



Blanka egyszer így szólt Lajoshoz: „Úgy szeretlek kedves fiam, ahogy egy anya csak szeretheti a gyermekét, de inkább látnálak holtan, mint halálos bűnben.” Ez a felfogás jellemezte a későbbi királyt is:

Egy alkalommal ezt mondta Jean de Joinville-nek: „Ahogyan csak tőlem telik, Isten iránt s az irántam érzett szeretete nevében kérem önt, mutasson több hajlandóságot arra, hogy szívesebben szenved el minden rosszat, mely a testet sújtja, legyen az lepra vagy bármi más betegség, mintsem hogy lelkét halálos bűn kerítse hatalmába.” Joinville több beszélgetését is leírja az uralkodóval: 
„Azt kérdezte tőlem, szeretném-e, ha tisztelnének e világban, és halálom után a paradicsomba kerülnék; s erre én igennel válaszoltam. Erre azt mondta: »Akkor pedig szántszándékkal semmi olyat ne cselekedjen vagy mondjon, amiért, ha mindenki tudomására jut, ne tudná vállalni a felelősséget: Ezt tettem, ezt mondtam.«”
A szent király úgy tartotta, „ha féled Istent, minden élő, ki meglát téged, félni fog téged”, így sosem rettent vissza az ellenségtől, egyetlen személynek akart megfelelni, a Királyok Királyának. Tudta, hogy a nagy hatalom nagy felelősséggel jár, ezért felelősnek érezte magát a rábízottakért. Amikor veszélyben a hajója elhagyására szólították fel a tanácsadói, így válaszolt: 
„Uraim, látom, hogy ha én elhagyom ezt a hajót, senki nem akar majd ott maradni; és látom, hogy nyolcszáznál is több ember van itt, és minthogy mindegyikük ragaszkodik az életéhez, ugyanúgy, ahogy én az enyémhez, ezért, ha Istennek tetszik, bizonyosan nem fogok ennyi embert, amennyi itt van, halálos veszedelembe sodorni, hanem inkább a hajó fedélzetén maradok én is, hogy embereimet oltalmazzam.”


Keresztes hadjáratot vezetett a Szentföldre, hogy a keleti keresztények segítségére siessen és visszavegye az istentelenektől Krisztus sírját, de vállalkozása kudarcba fulladt és sok katonáját veszítette el a harcban. Mégsem az emberek evilági, hanem örök életéért aggódott és a vereséget jelnek tekintette, hogy országának spirituális megújulásra van szüksége. A változásnak a kultúra legalapvetőbb egységeiben, a szavakban kellett megkezdődnie. A király egyszer így beszélt erről:
„Szívesen vállalnám, hogy tüzes vassal süssenek rám bélyeget, ha biztosra vehetném, hogy országomból eltűnik minden istenkáromló beszéd.” 
Reformjaival Isten tetszését és országa üdvét kereste. Büntetéseket szabott ki a prostitúcióra, a káromkodásra, fellépett a szerencsejátékok és az uzsora ellen. Az igazságtalanságok ellen is keményen fellépett és személyesen is részt vett a jogszolgáltatásban.


Bár teológiai műveltsége miatt kedvelte a hitvitát, egy ponton túl nem volt hajlandó vitába bocsátkozni. Velős megfogalmazása szerint: 
„Senkinek, hacsak nem nagy tudós, nem szabad vitatkoznia. Ám a világi embernek, ha azt hallja, hogy a keresztény törvényről rosszat mondanak, a keresztény törvényt nem mással, csak karddal szabad megvédenie.”
IX. Lajos példa a vezetőknek és a vezetésre készülőknek, minden államférfinak. Nem jobbra és balra tekintett, hogy visszaigazolást szerezzen, mindig tanácsot kért, de vezércsillaga egész életében Istenbe vetett bizalma volt. Nem azért tartotta be ígéreteit, mert félt volna a csalárdság következményeitől, hanem mert szerette az igazságot. Nem félelemből, hanem szeretetből cselekedett. Nem azok ellen harcolt, akik előtte voltak, hanem azokért, akik mögötte álltak.

Újra és újra megtalálni a hatalomban a szentséget. 
Ez IX. Szent Lajos üzenete korunk politikusainak.

Írta: Ultor

Megjegyzések

Megjegyzés küldése