Miért szeretik a fiatalok a régi rítust?

Igen, a régi mise „rideg” – ezért is szeretjük, mi fiatalok.

Egy nemrégiben megjelent interjúban, Ferenc pápa kifejezte tanácstalanságát azokkal a fiatalokkal szemben, akik vonzódnak a hagyományos latin miséhez. 

„Mindig is meg akartam érteni, mi áll azoknak a hátterében, akik túl fiatalok ahhoz, hogy a zsinat előtti liturgia korában éljenek, de mégis ezt akarják” „Honnan ez a ridegség?”

Mint egy a liturgikus reformok után született, de a régi rítusú misét preferáló személy, úgy érzem, választ tudok adni erre a kérdésre. 

Először is, a régi mise egyszerűen szebb, mint a modern: jobb ruhák, ünnepélyesebb énekek, több hódolat. A szépség Isten egyik tulajdonsága. Ha a szépség hanyatlik, akkor nehezebb Istent meglátni.

Másodszor, a régi mise egy mélyebb értelmét adja a katolikus identitásnak. Manapság a mise számos plébánián a protestáns istentiszteletekhez vált hasonlóvá. És ha protestánsok szeretnénk lenni, könnyedén áttérhetnénk. 

Ehelyett, szeretném viszontlátni a latint. Ez kezdetektől fogva a nyugati katolikusok nyelve. Ha az ellenvetés ezzel szemben az, hogy ez volt a múltban a legszélesebb körben beszélt nyelv, de most már nem használják az emberek. Akkor legyenek a misék angol nyelven. Vagy talán kínaiul. A latin nem csupán egy holt nyelv, hanem az identitásunk szimbóluma.  

Harmadszor, azt mondanám, a régi mise önmagában rideg. És ez egy jó dolog. Nekünk, a fiatalabb generációnak szükségünk van némi ridegségre. Ugyanis gyenge gondolatrendszerekkel és képlékeny társadalmi közeggel vagyunk körülvéve. Ha a misét valami ridegnek, kompromisszummentesnek és szigorúnak érezzük, ez akár vonzó is lehet. Ha ez csupán valami közösségi esemény, nos, erre a célra jobb helyeket is találhatunk.

Ha mindez nem győzött meg a régi mise időtálló értékeiről, lássuk, ehhez mit szólsz?  Gondolj minden szentre, akiket az évszázadok során ez a liturgia formált. Ha őket ez a mise termelte ki, akkor talán mégsem lehet annyira rossz…

Paolo Gambi
Catholic Herald