Kultúrharc - A szavak háborúja


http://ellenforradalmar.blogspot.hu/2016/06/kulturharc-szavak-haboruja.html#more
A "Konzervatív reneszánsz az Egyesült Államokban"-című gyűjteményes kötet könyvbemutatóján jártam és korunk legfontosabb folyamatáról, a kulturális háborúról hallottam, amely során nem (csak) utcákért vagy terekért tusakodnak a forradalom és az ellenforradalom erői, hanem fogalmakért, szavakért, szimbólumokért (is)...

A kötetet Békés Márton és a Szerkesztő, Pogrányi Lovas Miklós mutatták be. Olyan szimpatikus fejezetcímeket találni benne, mint "A multikulturalizmus elutasítása", "Az utópia rendszeres bírálata", "Fenntarthatatlan liberalizmus?" "Az ellenforradalmiság mint paradigma". Bekekintést nyerünk Leo Strauss, (az általunk igen kedvelt) Molnár Tamás, Edmund Burke és más alapvető konzervatív gondolkodók szellemiségébe. Kiemelt szerepet kap Kirk, hiszen a könyv tematikája a "Russell Kirk és az amerikai konzervativizmus"-című konferenciára állt össze. A kötet részletes bemutatása itt felesleges lenne, hiszen az Ellenforradalmár-blog olvasói hamarosan úgyis kézbe fogják venni. Néhány gondolatot addig is megosztok a könyvbemutató kapcsán:

"A kulturális harc leginkább a nyelv felől - a nyelv birtoklása felől - közelíthető meg. Minden egyes könyv, minden egyes konferencia, szerző, szerkesztő és könyvkiadó ebben a háborúban lát el elengedhetetlen feladatot. Minden egyes könyv tégla abban a falban, amit a védelmünkre építünk és abban a lövészárokban, amelyet a támadásra kövezünk ki." - mondta Békés.

Nyilvánvaló, hogy a Gramsci által meghirdetett kulturális hegemóniáért indított baloldali előretörés óriási sikereket könyvelhetett el az elmúlt évtizedekben. A konzervatívok is helytelenítőn dünnyögve és fejcsóválva kullogtak és kullognak mai napig a forradalmi folyamatok után. Önként hajtották mindig szellemi guillotine alá a fejüket, minden alkalommal, amikor elfogadták a baloldal játékszabályait, politikai fogalomkészletét, érvrendszerét. Most kell rendezni a sorokat, mert van rá lehetőség.


Miért érdekes az Egyesült Államokbeli konzervativizmus számunkra? Egyáltalán jöhet bármi jó Amerikából, a szövetségi köztársaságból, amelynek szinte csak demokratikus hagyományai vannak? Sokunknak a tömegtársadalom elbutulása, a liberalizmus teljes elfajzása és a világcsendőr imperialisztikus, visszatetsző fölényessége jut eszébe az USÁ-ról. Semminemű amerikanizálódást nem támogatunk, ugyanúgy ahogy komolytalannak tartjuk azokat, akik minden Nyugatról jövő dolgot érzelmi alapon elutasítanak.

A forradalmi folyamatok előrehaladottabb állapotban vannak az USÁ-ban, mint hazánkban, de ezzel együtt a konzervatív gondolkodók válaszai is hamarabb születhettek meg ebben a közegben a baloldali kulturális felforgatás kihívásaira. Talán (a média részrehajlása miatt is) kevéssé látjuk, de komoly konzervatív erők munkálkodnak az Egyesült Államokban a normalitás érdekében. A helyzet az, hogy tanulhatunk tőlük. Ha tanulmányozzuk az amerikai konzervativizmust, az segíthet a hazai kulturális hídfőállásaink kialakításában.

Kelet-Közép Európa és benne Hazánk kiemelkedő lehetőségeket hordoz magában a konzervatív kulturális ellenforradalom kibontakozására. 

Több évtizedes munka áll előttünk, tematizálni kell a közéletet, fogalmakat kell tisztázni és hallatni kell a hangunkat. Gramsci felismerte, hogy amíg a proletariátus a polgárság nyelvét beszéli, addig hiába várják a proletárdiktatúra vagy a szélsőséges baloldaliak kulturális hegemóniájának megvalósulását. 

Nekünk most azt kell látnunk, hogy amíg a konzervatívok egy elavult liberalizmussal érvelnek a "korszerű" liberalizmussal szemben, addig csak veszíthetünk. Amíg ugyanazokat a "demokratikus értékeket" szajkózzuk, mint a kultúránkat lassan felmorzsoló ellenség, addig nincs esély a valódi kulturális ellenforradalomra. 

A kialakítandó konzervatív táborban összetartásra, kölcsönös odafigyelésre van szükség. Támogatnunk kell egymást, hogy valódi eredményeket tudjunk felmutatni. A mára meghasonlás szélére került - a kötet egyik szerzője, Csák János szerint egyenesen "kifordult" - amerikai konzervativizmus jeles képviselőinek életművéből merítsünk inspirációt. Tanuljunk - anélkül nem megy.

Ha kedves olvasóinknak vannak konstruktív javaslatai a kulturális ellenforradalom mikéntjével kapcsolatban, kíváncsian várjuk hozzászólásaikat!

Jó olvasást a könyvhöz!


Megjegyzések

  1. A jobboldalon nem egymást kellene fúrni, hanem kicsit a "virágozzék minden virág" Mao-i elvét kellene alkalmazni. Nem kell mindenben egyetérteni, ideológiai átnevelőtáborrá alakulni, hanem hagyni kell kibontakozni egymás mellett több szellemi kört, konzervatív irányultságot.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Abszolút egyetértünk, a kérdés csak az, mi lenne az a konzervatív minimum, ami ezeket a virágokat egy csokorba fogná?

      Törlés

Megjegyzés küldése